'Hogyan lehet megenni 20 deka csokit lelkiismeret-furdalás nélkül?' Nem tudtam elmenni emellett a főcím mellett, amikor Stahl Judit Enni jó! című könyvét lapozgattam... és milyen jól tettem, ugyanis Isteni diétás édességet fedeztem fel benne! Egy trüffel golyó (vagy ahogy Stahl fogalmaz: 'trüffli') mindössze 4,5 g szénhidrátot tartalmaz.
A recept a Vöröskaktusz által kiírt 10. szakácsmustra keretein belül készült. Korábban még soha nem készítettem semmit Stahl-tól; de találtam otthon egy tizenegynéhány éves, ajándékba kapott Stahl Judit szakácskönyvet, amit - szénhidrátszegény receptek nyomában - oldalról-oldalra átfutottam... A könyvet sokkal inkább nevezném 'gasztroregénynek', mintsem száraz receptgyűjteménynek. Humorosan filozofikus stílusával ugyanis Stahl kellemes olvasmánnyá teszi a könyvét - ami egyébként nagyobb részben különleges, egyedi ízkombinációkat felvonultató recepteket tartalmaz. A leírások - véleményem szerint - nagyon pontosak és részletesek - az alábbi trüffel golyók elkészítése során minden pontosan úgy alakult, ahogy azt a recept alapján elvártam.
Ez a trüffel golyó tényleg tökéletes, meglátod! Nézzük:
Stahl Judit receptjét pontról pontra követtem, és a végeredmény tökéletes lett. Semmit nem változtatnék a recepten, így azt most Stahl Judit idézve, változtatás nélkül szeretném bemutatni:
"A vaníliarudat kis, éles késsel hosszában félbevágom, a kés tompa részével pedig kikaparom belőle a fekete, kis szemecskéket.
Egy pici lábosba beleöntöm a tejszínt, belekeverem a vaníliaszemeket és hozzádobom a félbevágott vaníliarudat is. Gyorsan felforralom, aztán lekapom a tűzről, és legalább félórát hagyom állni, hogy a vanília íze jól átjárja a tejszínt.
Gőz fölött megolvasztom a darabkákra tört csokoládét, és miután levettem a tűzről, hozzákeverem a vajat. Szűrőn át a vajas csokoládéhoz öntöm a finom illatú tejszínt, a vaníliarudat meg kidobom.
Ezután beleöntöm az egészet egy nagy, lapos műanyag dobozba. Tudniillik minél jobban szétterül, annál gyorsabban hűl ki és szilárdul meg olyan állagúra, hogy könnyen lehessen belőle majd golyókat formázni. A csokimasszát beteszem a hűtőbe és pár órára, de akár pár napra is benne hagyom. (Sőt,akár le is lehet fagyasztani egy-két hónapra, kutya baja nem lesz.)
Tenyerem közé veszek 1-1 evőkanálnyit a csokimasszából, és csinos golyókká formálom, majd belehempergetem egy müzlis tálkába szórt kakaóporba. A golyóformálás bizony csuklóig csokoládés kézzel jár, de hát istenem! Gondoljunk arra, mit nem adtunk volna ezért az édes szutyokért gyerekkorunkban! Az elkészült golyóbist sütőpapírral borított tálcára teszem és folytatom a munkát. Ha már mindegyik csokigolyó a tálcán csücsül, beteszem őket a hűtőbe, hogy a kézmelegtől picit meglágyult trüfflik újra megdermedhessenek.
Végül a kész trüffliket valamilyen jobb papírboltban vásárolt kapszlikba ültetgetem és visszateszem őket a hűtőbe. Tíz napig is elvannak a hidegben - mármint ha el nem fogynak addig. Mert még várat magára annak a jelenségnek a tudományos magyarázatra, hogy a csokoládét amúgy nem szerető férfiak jelenléte vajon miért hat megsemmisítően a trüfflikre. Mindenesetre érdemes egy órával evés előtt kivenni a golyókat a hűtőbe, mert ígyfinomabb és intenzívebb lesz az ízük."
A szakácskönyv szerint 20 csokoládétrüffli lesz belőle; nekem 16 db "Raffello-nagyságú" golyót sikerült készítenem.
Kellemes időtöltést, jó étvágyat kívánok! :)
Forrás: Stahl Judit [2002]: Enni jó! Park Könyvkiadó, Budapest, 87-89. old.
A recept a Vöröskaktusz által kiírt 10. szakácsmustra keretein belül készült. Korábban még soha nem készítettem semmit Stahl-tól; de találtam otthon egy tizenegynéhány éves, ajándékba kapott Stahl Judit szakácskönyvet, amit - szénhidrátszegény receptek nyomában - oldalról-oldalra átfutottam... A könyvet sokkal inkább nevezném 'gasztroregénynek', mintsem száraz receptgyűjteménynek. Humorosan filozofikus stílusával ugyanis Stahl kellemes olvasmánnyá teszi a könyvét - ami egyébként nagyobb részben különleges, egyedi ízkombinációkat felvonultató recepteket tartalmaz. A leírások - véleményem szerint - nagyon pontosak és részletesek - az alábbi trüffel golyók elkészítése során minden pontosan úgy alakult, ahogy azt a recept alapján elvártam.
Ez a trüffel golyó tényleg tökéletes, meglátod! Nézzük:
Hozzávalók:
- 1 vaníliarúd
- 1,5 dl 20%-os főzőtejszín
- 200 g magas kakaótartalmú (min. 70%-os), hozzáadott cukrot nem tartalmazó étcsokoládé
- 30 g vaj
- Cukrozatlan kakaópor a hempergetéshez
Elkészítés:
Stahl Judit receptjét pontról pontra követtem, és a végeredmény tökéletes lett. Semmit nem változtatnék a recepten, így azt most Stahl Judit idézve, változtatás nélkül szeretném bemutatni:
"A vaníliarudat kis, éles késsel hosszában félbevágom, a kés tompa részével pedig kikaparom belőle a fekete, kis szemecskéket.Egy pici lábosba beleöntöm a tejszínt, belekeverem a vaníliaszemeket és hozzádobom a félbevágott vaníliarudat is. Gyorsan felforralom, aztán lekapom a tűzről, és legalább félórát hagyom állni, hogy a vanília íze jól átjárja a tejszínt.Gőz fölött megolvasztom a darabkákra tört csokoládét, és miután levettem a tűzről, hozzákeverem a vajat. Szűrőn át a vajas csokoládéhoz öntöm a finom illatú tejszínt, a vaníliarudat meg kidobom.
Ezután beleöntöm az egészet egy nagy, lapos műanyag dobozba. Tudniillik minél jobban szétterül, annál gyorsabban hűl ki és szilárdul meg olyan állagúra, hogy könnyen lehessen belőle majd golyókat formázni. A csokimasszát beteszem a hűtőbe és pár órára, de akár pár napra is benne hagyom. (Sőt,akár le is lehet fagyasztani egy-két hónapra, kutya baja nem lesz.)Tenyerem közé veszek 1-1 evőkanálnyit a csokimasszából, és csinos golyókká formálom, majd belehempergetem egy müzlis tálkába szórt kakaóporba. A golyóformálás bizony csuklóig csokoládés kézzel jár, de hát istenem! Gondoljunk arra, mit nem adtunk volna ezért az édes szutyokért gyerekkorunkban! Az elkészült golyóbist sütőpapírral borított tálcára teszem és folytatom a munkát. Ha már mindegyik csokigolyó a tálcán csücsül, beteszem őket a hűtőbe, hogy a kézmelegtől picit meglágyult trüfflik újra megdermedhessenek.Végül a kész trüffliket valamilyen jobb papírboltban vásárolt kapszlikba ültetgetem és visszateszem őket a hűtőbe. Tíz napig is elvannak a hidegben - mármint ha el nem fogynak addig. Mert még várat magára annak a jelenségnek a tudományos magyarázatra, hogy a csokoládét amúgy nem szerető férfiak jelenléte vajon miért hat megsemmisítően a trüfflikre. Mindenesetre érdemes egy órával evés előtt kivenni a golyókat a hűtőbe, mert ígyfinomabb és intenzívebb lesz az ízük."
A szakácskönyv szerint 20 csokoládétrüffli lesz belőle; nekem 16 db "Raffello-nagyságú" golyót sikerült készítenem.
Kellemes időtöltést, jó étvágyat kívánok! :)
Forrás: Stahl Judit [2002]: Enni jó! Park Könyvkiadó, Budapest, 87-89. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése